Lélekmorzsák

A Majd tánca a Sohával…I.

By február 27, 2017 No Comments

A várakozás nem egy teremtő állapot. Jelszava a majd. Mégis szinte mindenkit táncba visz. Legalább százszor. Kiváló partner, biztosan vezet minket. Várakozás nevű partnerünk újra és újra fáradhatatlanul felkér. Eltáncoljuk a Soha koreográfiáját, miközben a lemezjátszóra felkerül a Majd című ismerős dal…

Oly régóta ringat már a Várakozás, oly hű társad. Sosem kérdez, ám nem is felel. Csak kísér utadon. Megszoktad jelenlétét. Ragaszkodsz hozzá. Sosem csalódsz benne. Egyszerű volt megismerned, magával az idővel érkezett. „Védett” a megmérettetésektől. „Megmentett” Téged a kudarcoktól. „Óvva intett” a kezdeményezéstől. „Féltett” a megpróbáltatásoktól. „Biztonságba” helyezett.

Később bemutatta neked gyermekét, akit Majdnak szólítottál. Gyorsan barátoddá fogadtad, hiszen jól ismerted. Majd nem volt más, mint a félelmeid, az álarcaid, a megalkuvásod. Sokszor hívtad őt segítségül. Végtelen bizalom kötött hozzá. Sosem késett, mindig akkor érkezett, amikor Te akartad. Mindig megnyugtatott. Mindig egyetértett Veled. Mindig azt látta, amit Te. Majd…

…megérkezett Soha. Büszkén uralkodott Rajtad. Nem ismert kegyelmet. Nem adott időt. Olyan katonákkal harcolt, mint a kishitűséged, az önutálatod, a bűntudatod. Felnéztél rá. Behódoltál neki. Megalkuvóvá tett.

 De ki is írta ezt a történetet? Ki fogadta maga mellé a Várakozást? Ki alkotta meg a Soha lépéseit és ki komponálta meg a Majd című zeneművet? Te magad. Te vagy a teremtő, ahogyan az elszenvedő is. Minden a Te választásod és munkád volt. „Segítőket” kerestél magad mellé. Eggyé váltál velük. A miérteket jól tudod vagy már rég feledted… ( folyt. köv. )